I. Bedőlni egy forradalmian új nyelvtanulási módszer igéretének anélkül, hogy meggyőződnél róla, hogy valóban illik a Te személyiségehez!


Ma legalább 40 különböző nyelvtanulási módszert ismerünk a nyelvoktatásban, melyek mind tudományosan megalapozottak (pszichológia, pedagógia, neurológia), s brilliáns eredményeket ígérnek. Igen ám, de nem mindenkinek működik ugyanúgy az agya! Hogy milyen hatásosan tudsz egy-egy ilyen módszerrel tanulni, az mindig a tanulótípusodtól függ.

Ezért megéri jól választani! Mert lehet jól választani.

A Brainturbó és a Memori-x a NASA tudományos agykutatásainak eredményére épülő módszerek. Az agy kognitív képességét használják fel a nyelvtanításra. Nem kell tanulni semmit, audiovizuális stimuláció, biofeedback vezérlés, betöltős gépi órák, emlék előhívás, tiszta MÁTRIX feeling…
Ez a módszer kétség kívül olyan embereknek való, akiknek kevés az ideje, de gyorsan szeretnének tanulni. Más kérdés, hogy kinek milyen a memória befogadó képessége, s mennyire hisz a hatásában.  

Van olyan módszer, amivel még ennyi erőfeszítésre sincs szükség. Csak téblábolj az otthonodban, és hallgasd a Taxuslearning CD-it a háttérben. Másnap pedig ismételd is azt, amit hallasz. Az igazi minimál program - lustáknak :)

A Villám módszer ennél már „megerőltetőbb”, a nyelvtanítás lélektani és tapasztalati oldalát is alkalmazó training módszer. Hallgató, ismétlő, beszéltető hanganyagok, a szövegből a kifejezések nagy része észrevétlenül emlékezetünkben marad, a helyes beszéd szinte magától ösztönössé válik…. 
Akinek szintén nincs sok idejük, s eredményesen hatnak rájuk a hallás utáni feladatok. Mert ez a módszer sajnos csak erre az egy területre koncentrál.   

A közoktatásban az általánosan bevett, poroszos módszer hódít, a nyelvtanozós, magolós, írogatós, fordítós. Mindenki saját tapasztalatból modhatja, hogy ez a módszer bizony a legmegerőltetőbb. És hogy kinek ajánljuk? A kőkemény logikai, elemző felfogással rendelkezőknek.

A nyelviskolai tanfolyamokon már új módszertani szelek fújnak, de itt is csapatban és állandó tanári kontrol alatt gyötörheti magát az, aki nem várja meg, hogy a magyar legyen a világnyelv. Kiváló azon tanulóknak, akik szeretnek csapatban dolgozni, extrovertáltak és csoporttársaik jelenléte ösztönzően hat rájuk. 

És végül az internetes online nyelvtanfolyamok, melyek már előkerültek az előző cikkben is, és amelyekről még sokszor fog szó esni ebben a blogban. 


 

Címkék: nyelvoktatás online nyelvtanulás nyelvtanulási módszerek

A bejegyzés trackback címe:

https://online-nyelvtanfolyam.blog.hu/api/trackback/id/tr53746078

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mnaray · http://www.btk.ppke.hu/db/03/E6/m000003E6.html 2008.11.04. 21:44:57

Nos, ha márkákat nem ciki ilyen nyilvánosan megemlíteni, akkor én mondanám, hogy a Relaxa az, ami annak idején, amikor még ezeket nagyon intenzíven néztem, hódított. Mindenki más típus persze, de ez a módszer szerintem ez végképp zsákutca. Nem tudom, mit gondoltok...

mnaray · http://www.btk.ppke.hu/db/03/E6/m000003E6.html 2008.11.04. 21:47:47

Franciaországban a 70-es évek végén bukott meg az audio-orális, laboros módszer a középiskolákban. A tanár szeparált boxokban ülő nebulóknak adott magnós feladatokat, akkor még semmi nem sarkallta a francia gyereket sürgős nyelvtanulásra, mindenki a pad alatt csinált, amit akart, a tanár nem tudta kontrollálni a helyzetet, úgyhogy az eredmény: csőd.

mnaray · http://www.btk.ppke.hu/db/03/E6/m000003E6.html 2008.11.04. 21:48:27

Voltam olyan osztályban hospitálni, ahol csak kommunkikálni tanítottak, nyelvtan nélkül. A beszéd sebessége lenyűgöző volt, informatív is volt, de leírva hemzsegett volna a piros tanári javításoktól. Végülis, attól függ mire kell a nyelv...

adnilem 2008.11.05. 14:28:23

Kedves Nyelvírus!

Te csak (V)íruskálsz itt érdekes dolgokat, de azért meg kellene győződnöd a helytállóságról is.
A Villám módszer igenis koncentrál az olvasásra és az írásra is, igaz, hogy nem így kezdi.Csak a harmadik lépcsőnél indítja az írást (a módszer szerinti 7. napon) és csak a 4.lépcsőnél az önálló olvasást. Én egyébként mind a mai napig szoktam a kocsiban hallgatni a CD-ket, mert nálam ezek beváltak.

ida 2008.11.05. 14:38:49

Az "Éretlenek" c. francia filmben - a 80-as években?- van egy jó kis jelente, amikor az érettségire készülő diákokat egy feleltető géppel készítik fel az érettségire. Aki rossz választ adott, az kapott egy-két pofont a géptől!
Szerintem ez lehetne a nyelvtanulás új csodamódszere!

mnaray · http://www.btk.ppke.hu/db/03/E6/m000003E6.html 2008.11.07. 22:19:01

Csak egy kis ismétlés módszertanból, a korszakokról (ahogy annakidején a szakon elsajátítottuk):

Hagyományos módszer (XIX. sz.-tól): nyelvtan, olvasás, kultúrtörténet, nulla kommunikáció, frontális.
Direkt módszer (XX. sz. elejétől): frontális, szókincsközpontú, idegen nyelven beszél a tanár, nincs igazi kommunikáció
Audio-orális módszer (Nyugaton az 50-es évek): bevésős, magnóról hallgatott mondat átalakítása, mesterkélt, még mindig elszakadva a realitásoktól, csak idegen nyelven kommunikálni, de műmondatokat
Audio-vizuális módszer (Nyugaton a 60-as évek): magnó, majd video használata, valódi társalgás, képleírás, felfedeztetés, szituációközpontú, nincs fordítás,
Kommunikatív megközelítés (Nyugaton a 70-es évek): a hallgatók konkrét kommunikációs igényeihez igazodik, beszédaktusok, kommunikációs készségek is, nem csak nyelv fontos
Funkcionális megközelítés (Nyugaton a 80-as évek): témákra épülő leckék (topic-based)
Projekt módszer (Nyugaton a 90-es évektől): projektek köré szerveződik, mintha a való életben lennénk, feladatorientált.

Tehát: ha a jó öreg porosz rendszert szidjuk, nézzük meg: csak ott volt szerepe a fordításnak.

mnaray · http://www.btk.ppke.hu/db/03/E6/m000003E6.html 2008.11.07. 22:19:42

Egyébként MO-n a 60-as évekig biztos csak hagyományos módszer volt érvényben, utána nem tudom, de mintha az audio-orális és audio-vizuális módszerek kimaradtak volna. (?) Én az első hazai francia könyvnek, ami már részben kommunikatív szemléletű, a Patakit tartom, 1980 körül jelent meg. Aztán 90 után az összes eddigi módszer ömlesztve zúdult rá a nyelvtanulókra, könyvesboltokra.

mnaray · http://www.btk.ppke.hu/db/03/E6/m000003E6.html 2008.11.07. 22:21:38

Angolban, úgy emlékszem, a Budai nagyon hagyományos szemléletű volt, nem? Bár nem használtam...

adnilem 2008.11.10. 13:30:49

A 80-as évek elején a Streamline English volt sztem a legjobb tananyag, amiből tanítottam.Egy lecke egy kis sztory, egy nyelvtan bevezetése, és drillekkel begyakoroltatása. A speachwork -kel otthon is lehetett begyakorolni a szórendeket, a szituációkat. Remekül bevált, beindult a beszédkészség, jobban ráállt a fül az anyanyaelvi beszéd meértésére. Igaz, nyelvtanra külön kellett még feladatokat keresni kiegészítésképp.
Azóta sem találtam ilyen jól felépített és hatásos !!! tananyagot. A fordítást is jól be lehett illeszteni. A történeteket az óra végéra szinte kívülről megtanulták, mert minden egyes mondatra angolul többször is rá lehetett kérdezni - ki,mi,hol,mit, hogyan, miért, stb -, ill. ők kérdeztek, s így a kérdőszórend is elve megszokottá vált. A mostani immersion "megmerítkezős" módszer az én tapasztalataim szerint már jóval kevesebb tanítványomnál vált be. Túl sok minden zúdul egyszerre a tanítványra, és egy idő után összecsap a fejük fölött a fedolgozatlan infó hullám. A szövegek nagy része nem alkalmas fordításra, mert olyan szavakat is tartalmaz, amik azon a szinten még nem tartoznak az elvárható szókincsbe, és használatuk sokszor csak zavart okoz. A többségnek irányításra van szüksége, lépésről lépésre.Erre viszont az egy "hiperszférás" multimédiás tananyag rendkívül alkalmas, saját útvonalon lehet közlekedni, olyan ösvényeken, amik a tanuló személye szerinti készségek fejlesztésére állíthatók be, s ebből adódóan minden tanulótípus tud belőle profitálni egy tutori támogatással.

mnaray · http://www.btk.ppke.hu/db/03/E6/m000003E6.html 2008.11.15. 11:49:28

Kedves Adnilem!

Nagyon egyetértek. A sztori, az olvasmány mint keret, és mint fordítható, "kibelezhető" alapanyag nagyon hiányzik egynémely újabb könyvből. A TellMeMore-ban is vannak ilyenek, főleg a civilizáció kapcsán. Nyilván akkor van értelme, ha a szintnek megfelelő szókincs "be van állítva" (pedagógiailag meg van szerkesztve).
A másik a memoriter: fontos, de csak akkor, ha már érti is mit tanult meg, ha már feldolgoztuk.

Tózsa Istvánné 2008.12.01. 18:52:41

A közoktatás csődje a nyelvoktatás terén is nyilvánvaló lett az OECD országok közötti szokásos felmérés legújabb eredményei szerint. A 30 ország közül az előkelő 29. helyre küzdötte le nagát hazánk. Csak a törököket előzzük meg nyelvtudásban. Meggyőződésem, hogy az iskolákban a nyelvek tanítására nem alkalmas módszereknek köszönhető ez a csúcs teljesítmény.Először is nem az arra legalkalmasabb életkorban kezdik tanítani a gyerekeket,mert figyelmen kívül hagyják a fiziológiai adottságokat, az "open window" létezését.. Pedig ez végzetes hiba!
Ha meg el is kezdik a szülők 3-8 éves korban a taníttatást, a iskolában egy helyben fognak toporogni ezek a gyerekek, csak úgy fejlődhetnek, ha magántanárhoz járnak. A Hocus-Lotus mesemusical módszerrel ez elkerülhető lesz, ha itthon is sikerülne ezt a módszert a közoktatássba bevonni.
süti beállítások módosítása